Hipotézis:

Nincs különbség a radiális extrakorporális lökéshullám terápia és a placebo között a krónikus sarokfájdalom (plantaris fasciitis) kezelésében.
Tanulmány Terv: Randomizált, ellenőrzött vizsgálat; Bizonyítás Szintje, 1.

Módszerek:

Három radiális extrakorporális lökéshullám terápia (0.16 mJ/mm2; 2000 impulzus) kezelés eredményét és a placebo hatását vetettük össze, 245 sarokfájdalommal küzdő páciens bevonásával. Az elsődleges kimenetelek változtak a Vizuális Analóg Skálán a baseline- méréshez (kezelési előtti mérés) képest a 12 hetes utánkövetés során, a teljes sikerarány tekintetében, és a VAS bizonyos pontjainak tekintetében (sarokfájdalom a reggeli első mozdulatoknál, a nap közbeni tevékenységek közben, nyomóerő hatására). A másodlagos kimeneteleknél kisebb változásokat mutatott a VAS skála, a teljes sikerarány, a Roles & Maudsley pontszám, az SF-36 kérdőív, illetve változott a páciensek és kutatók általános megítélése az ESWT hatékonyságáról a 12 hét alatt és az azt követő 12 hónapban.

Eredmények:

A Radiális extrakorporális lökéshullám terápia bizonyította hatékonyságát a placeboval szemben, a vizuállis analóg skála mérése 72.1%-ról 44.7%- ra csökkent (P=.0220), a teljes siker aránya 61.0%, míg a placebo csoportnál 42.2% (P = .0020) a 12 hét alatt. Ez a különbség még hansúlyosabb volt a 12. hónapban, a másodlagos vizsgálatok pedig egybehangzóan igazolták, hogy a radiális extrakorporális lökéshullám terápia jelentősen hatékony a placebohoz képest (P < .025, 1-sided). A megfigyelt mellékhatások nem jelentősek.

Konklúzió:

A Radiális extrakorporális lökéshullám terápia jelentős fájdallom csökkenést, funkciójavulást és életminőség javulást eredményez a sarokfájdalomban szenvedő pácienseknél - szemben a placeboval.